Mindenkinek szüksége van arra, hogy érezze hogy önmaga… hogy tudjon igazán önmaga lenni. A legszebb az lenne, ha mindig, minden helyzetben önmagunk lehetnénk – és én aztán tényleg igyekszem -, de ez mégis képtelenség. Vannak elvárások, amiknek meg kell felelnünk (majdnem mindegy, hogy másoktól vagy magunktól) és vannak helyzetek, amikor muszáj elbújnunk, vagy csak egyszerűen nem tudjuk önmagunkat adni. Miért? Valami korlátoz, valami visszahúz.
Egy idő után pedig már természetes. Nem szabad, hogy az legyen és muszáj rajta változtatni. Neked is. Nekem is. Aztán szólni a barátoknak és a szomszédnak is. Sőt, ha látják, te hogy csinálod, már maguktól követnek. Ebben biztos vagyok! ;)
Te pedig kövesd mókust, hogy kézen fogva még több embernek mókusnak segítsünk visszatalálni önmagához! Velem vagy?
Miért kell változtatni?
Mert csak akkor tudsz boldog lenni, ha van önbizalmad és az önbizalom alapja, hogy önmagad légy! Most legyinthetsz és mondhatod, hogy azért nem vagy önmagad, mert nincs önbizalmad! Hülyeség és higgy egy tapasztalt és magabiztos, boldog mókusnak és próbáld meg a kedvemért most fordítva! Nézzük meg, mi lenne, ha önmagad lennél! Egészen biztos vagyok benne, hogy máris mosoly húzódott a szádra, hiszen te is tudod, hogy sokkal boldogabb lennél!
Természetesen ehhez szeretni is kell önmagad, de hát az alap (vagy egy másik cikk témája).
Miért fontos az önbizalom? Ha szereted önmagad
- Nyitottabb vagy!
- Befogadóbb vagy!
- Kielégíted az igényeidet!
- Felszabadulsz!
- Őszintébb vagy!
- Tisztán látod a céljaidat!
Mit tegyek?
Kezdetnek tegyél néha olyan dolgokat, amiket már régóta nem mersz megtenni, pedig imádtad! Persze… csak nem jut eszedbe! Tudom. Nincs rá időd. És nem is vagy már fiatal. Különben is mit gondolnának mások? És lehet, hogy a férjed is hülyének nézne, ha kamaszkori ötletekkel jönnél elő!? Neeeeem! Imádni fogja!
Vegyél hát egy nagy levegőt és csinálj valami őrültséget! Olyan „A felnőttek ilyet nem csinálnak!” vagy „Az anyukák ilyet nem csinálnak!” dolgot! Csak egyszerűen valami olyat, ami jelenleg nem hétköznapi az életedben.
Játsszunk egy kicsit!
A következő kérdésre kérlek csípőből válaszolj, ne gondolkozz és rögtön jegyezd fel, de legalábbis erősen fogd meg a gondolatot. Jöhet a kérdés? Tehát: Ha arra a mondatra gondolsz, hogy „Amikor még fiatalok voltunk…” mi jut eszedbe?
Nyilván mindenkinek más és más és ezek között lesz olyan, amit már valóban nem tehetsz meg, mert nem zárhatod rá az ajtót az alvó gyerekekre és nem mehetsz le a Velencei tóra az éjszaka közepén, csak épp mert úgy tartja kedved (de megkérheted a nagyszülőt, hogy valamelyik este vigye át őket magához – persze, akkor már nem lesz spontán, de meg fogsz lepődni, mennyire jól fog esni még így is).
Viszont millió dolgot bármikor megtehetsz, csak egyszerűen lépned kell egy nagyot – kifelé az árnyékodból – és megtenned. Aztán meglátjuk, mi lesz!
Próbáld kis dolgokkal, pl. főzz habos tejbegrízt éjjel 11-kor csak magadnak és a párodnak (oké, ha nem bírod ki, főzz annyival többet, hogy másnapra a gyerekeknek is maradjon – tök finom hidegen is – nemsokára jövök a recepttel). Ne törődj a szomszédokkal, ha hangos a turmixod (persze csak ha kismókus szobája odébb van, vagy ő a „semmirenemkelfel” típus ;)), és még csak véletlenül se jusson eszedbe a szó, hogy kalória. Nem, még suttogva se! Nem ettől lesz még nagyobb a feneked és a reggelre előkészített nacidba is bele fogsz férni! Ígérem!
Könyörgöm, menj el egy szexshopba és vegyél valami izgit, vagy ha ez neked „too much” (túl sok), akkor csak egy fehérneműüzletbe és vegyél egy szexi bugyit, amilyet ezer éve nem vettél és lepd meg magatokat este! ;)
Persze, te is tudod, hogy csak ennyi kell és máris felfrissül a kis belső éned. Oké. Szuper! Mikor csináltál ilyesmit utoljára?
Nincs elég időd? Csinálj magadnak! Mutatom, hogyan! —>
Egy kis mókussztori
Ja, egyébként a cikk ötlete onnan támadt – és most biztos meg is vagy lepve, ha igazi mókusolvasó vagy, hogy „Húha, ez nagyon más, mint a szokásos mókuscikkek!” -, hogy tegnap egy régi barátnőmmel kezdtem el csetelni (hú, de hülyén néz ki így leírva – tehát chat-elni) facebookon és jól elment az idő, ahogy felidéztük a régi emlékeket, és lassan elköszöntünk egymástól, amikor kérdeztem, hogy „Nálatok mi az esti program?” és közölte hogy „Ó, ilyenkor már semmi, csak TV-zni szoktunk max., aztán kidőlünk.” És még gyerekük sincs. Ja, este 9 óra. Nem, nem ítélem el, nem bántom és nem is mondom, hogy nem szuper esténként TV-t nézni – mi is mindjárt megyünk :) -, csak a „szoktunk” szó volt gyanús.
Bátor mókusként rákérdeztem és elkezdtünk komolyan beszélgetni a dologról. Kiderült, hogy ugyanúgy imádják egymást, semmi gond a kapcsolattal és ő sem vette észre, hol vesztette el a régi, vadóc kis énjét. Ő volt az, aki meló után elcsábította az egész csapatot egy karaoke bárba és mindenki férjét, barátját, apukáját felhívta, hogy „Elvittem a csajszit kicsit bulizni, éjfélre otthon lesz!”. Ő volt az a lány is, aki az akkori pasiját annó sokszor tréfálta meg különböző feladványokkal, amiket a sörösüvegre post-it-elt a hűtőben vagy a haverjával küldette el neki SMS-ben. Már nem csinál ilyeneket. Amikor megkérdeztem, hogy miért, sokáig néma csend volt, majd őszintén – ismerem, tényleg őszintén – azt mondta, hogy „Fogalmam sincs.”
Lehetne mondani, hogy „az élet rendje”, de hahó, ébresztő!!! NEM AZ! És bárki mondja, ne hidd el! Ne hidd el, hogy neked már nem lehet poénkodni, ne hidd el, hogy neked már nem lehet rosszcsontoskodni és ne hidd el, hogy neked már nem lehet új célokat kitűznöd és olyan dolgokra vágynod, ami két pelenkacsere között vagy az iskolafüzet-borítók készítése között totál lehetetlennek tűnik. Hülyeség!
Mindent lehet!
És mondhatod, hogy nekem könnyű, de hogy is mondanád, hiszen nem ismersz még úgy, és nem tudhatod én miken mentem keresztül, mikből álltam fel és vagyok itt boldogan, vidáman, optimistán és próbálok nap mint nap még boldogabb, még vidámabb és még optimistább lenni. Így hát ne azzal foglalkozz, hogy mások mit csinálnak és főleg ne azzal, hogy mit nem csinálnak… te csak izzítsd fel magadban a tüzet és csinálj valamit!
∗ Mindig is imádtál egy habos fürdőkádban (mármint a víz habos, érted!?) elbújni a világ elöl egy szuper könyvvel és egy pohár borral? Hát hajrá! Kérd meg a kedvesedet, hogy ma este ő fektesse a gyerkőcöket (de, fognak tudni aludni anyuci puszija nélkül is :P) és engedd ezt meg magadnak. Nem azért, mert „Jár neked!”, hanem, mert jár a családodnak és jár a barátaidnak, hogy visszakapják a te régi énedet. És ha ehhez erre van szükség, hát tedd ezt.
∗ Ha téged az kapcsolt ki régen, hogy szomszédokat őrjítő hangerővel metált hallgatsz délelőtt, akkor vegyél ki egy fél nap szabit, vagy csak menj be pár órával később, ha megteheted és ereszd el a hajad! Látom magam előtt! Jól nyomod! :)
∗ Mindig is meg akartál tanulni rajzolni? Könyörgöm, oldd meg és menj el egy jobbagyféltekes tanfolyamra első körben – Megyek veled! -, vagy legalább nézz kezdő youtube videókat és szánj magadra 1-1 órát hetente, amikor elvonulsz és csak ezt csinálod. Hidd el, szebb lesz a holnapod!
∗ Tépd le azt a hülye tapétát, amit anyósod tanácsára vettél meg és fesd át a falat úgy, hogy eszedbe se jusson, ki fog hanyatt esni, ha meglátja, ki mit fog szólni, vagy mennyibe fog kerülni! „Nincs rá pénz!” „Nincs rá idő!” Tényleg? Ugyan! Ha minden áldott este úgy fekszel le, hogy megbántad és minden reggel úgy ébredsz, hogy bárcsak arra nyitnád ki a szemed holnap, hogy valaki átfestette neked, akkor hidd el, itt az ideje, hogy megoldd ezt a dolgot! Én veled vagyok és anyóssal is megküzdök, ha kell! :)
Eredetileg a „Hogyan legyünk boldogabbak?” cikksorozat egyik cikke lett volna ez is és így a címből adódóan vidám és szórakoztatónak kellene lennie, de valahogy ilyen lett. Majd jön olyan is. Bocsi. :) Panna voltam.
Csak, hogy az önbizalmam nőjön, nyomj egy lájkot, ha tetszett, amit írtam! ;) Köszi, puszi!